Kalmár módszer


Féloldali bénult betegek, újszülöttek és felnőttek rehabilitációja kineziológiai szalag alkalmazásával.
Cerebrális mozgászavarok esetén felső végtagon alkalmazható mozgásterápia az aktív fogási mozdulatsor javítására rugalmas szalag alkalmazásával.
A szerzői joggal levédett mozgásterápiás eljárást cerebrális mozgászavarok esetén féloldali bénult betegek kiegészítő kezeléseként alkalmazom, melynek hatására az érintett oldali kéz aktív mozgásfunkciói, a kéz forgóereje, manipulációs készsége javul, így a páciensek jelentős életminőség javulást tapasztalnak. A módszer hatására az eddig pl. az öltözésnél segítségre szoruló beteg önállóan képes a cipőjét befűzni, bekötni, csizma ill. kabát zipzárját fel, ill. lehúzni, hajat fésülés után összegumizni, övet becsatolni, fehérnemű patentját be-, ill. kikapcsolni.

Az általam használt rugalmas szalag kereskedelmi forgalomban kapható kinezio tape.
A passzív kimozgatást követően a felső végtag jól meghatározott pontjaira való rögzítéssel, az egyénre szabott hosszúságú öntapadós szalagok alkalmazásával váltom ki az aktív mozgásokat, melyek megfelelő ideig való alkalmazását követően már szalag használata nélkül is kivitelezhetőek.

Fő igénypont: A módszer a féloldali bénult betegek neurorehabilitációját kiegészítő eljárás, a flexortúlsúly okozta spasmus miatt lehetetlenné váló fogási mozdulatsor kivitelezését teszi lehetővé, melyre jellemző, hogy a kívánt pozitív hatást rugalmas öntapadó ragasztószalagnak a felső végtag jól meghatározott pontjaira való rögzítésével éri el.

A Kalmár Módszer nagy előnye és jelentősége abban van, hogy újszülötteken és felnőtteken is alkalmazható.
Újszülöttek esetében is nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban, már pár napos korban elkezdjük a neurorehabilitációt. Minél korábban alkalmazzuk a Kalmár Módszert, annál nagyobb az esély, hogy a normál fejlődéshez közelítjük a sérült kisbaba idegrendszerének a fejlődését.

A kinezilogóiai tapaszok használata sportsérülések és reumatológiai, orthopédiai kórképek rehabilitációjában elfogadott és világszerte alkalmazott technika. Rengeteg sportágban alkalmazzák a színes szalagokat, annak ellenére, hogy pontos hatásmechanizmus nem ismert. A világ több egyetemén folynak kutatások a szalagok különböző területén történő alkalmazására, különös tekintettek a GYERMEKKORI mozgászavarok kezelésére.

Empirikus úton fedeztem fel, hogy a kineziológiai tapaszok speciális irányú felhelyezése a központi idegrendszeri eredetű hemipleg szindrómában szenvedő betegek esetén nagymértékű, és azonnali pozitív hatást vált ki. A módszert a központi idegrendszeri sérülés bekövetkeztének módjától (TIA, stroke) független alkalmazom. A módszer elfogadásához és széleskörű bevezetéséhez azonban elengedhetetlen a tudományos vizsgálatokkal alátámasztott hatásmechanizmus ismerete. A működési hipotézist biofizikus bevonásával állítottam fel, melyet röviden ismertetek.

A tapaszok speciális irányú felhelyezése ingerületbe hozza a sérült beidegzésű motoros egység proprioceptív receptorait, különös tekintettel az ízület állásáról közvetítő ínorsót, melynek lb afferens rostjai a gerincvelő hátsó gyökerében átkapcsolódva az interneuronális gátlás oldásával csökkentik az alfa motoneuronok ingerületbe jöveteléhez szükséges küszöbpotenciált. Az így csökkentett érték már elegendően alacsony ahhoz, hogy központi eredetű sérüléstől nem érintett kollaterálisokon (pl: kisagyban átkapcsolódó pályákon) már elegendő stimulus érkezzen ahhoz, hogy a motoros egység ingerületbe jöjjön. Elektromiográfiás (EMG) vizsgálatokat végeztünk nagy időfelbontásban, így a munkaizomzat összehúzódását megelőző elektromos aktivitás növekedéséből egyértelmű igen/nem választ kaptunk a hipotézis helyességét illetően.

Az ilyen módon klinikai vizsgálatokkal igazolt módszer a rehabilitáció első, eszközökkel támogatott változata, ezeknél az igen gyakran előforduló kórképeknél. Remekül kiegészítik egymást a már alkalmazott fizioterápiás kezelésekkel, az anyagigényük pedig elenyésző a rehabilitációs idő meggyorsításából eredő gazdasági haszonhoz képest.